A bonsai fényigénye

Az egész éven át szabadban tartott növények rendszerint minden beavatkozás nélkül megkapják azt a fénymennyiséget, amelyre a lombozatnak van szüksége ahhoz, hogy a gyökerek számára szükséges tápanyagokat előállítsa. A probléma akkor kezdődik, amikor lakásunkat szeretnénk díszíteni e növénynevelési módszer páratlanul szép csodáival. A bonsaiként tartott növények normális fejlődéséhez is magas fényigény társul. Beszerzésük előtt célszerű tájékozódni, vajon leendő növényünk képes e elviselni lakásunk fényviszonyait? Különösen igaz ez a téli időszakban, amikor sokszor heteken keresztül borult az idő, így a lakásba bejutó fény akár a töredékére is csökkenhet. Vegyük sorra a különböző tájolású lakásokban rejlő lehetőségeket. 

Északi fekvésű ablakokban csak átmenetileg (pl. nem fagyálló növények teleltetése) célszerű növényeket tartani a kevés fény miatt. Sohasem süt be a lakásba a nap, ezért az itt tartott példányok hosszan elnyúló, úgynevezett etilált hajtásokat hoznak. Hajtásaik színtelenebbek, kisebbek lesznek, ezért menthetetlenül legyengülnek, és előbb-utóbb elpusztulnak. 

A déli fekvésű ablakpárkányon elhelyezett növények a déli óráktól egészen naplementéig, tehát a nappal legforróbb időszakában kapják az intenzív napsugárzást, ezért nagyobb odafigyelést kívánnak: pl. a vízutánpótlás szempontjából, de az erős fény napégést is okozhat. Ilyenkor a leveleken sötét foltok jelennek meg, azok lekonyulnak, majd lehullanak.

Keleti tájolású lakásba délelőtt áramlik be a legtöbb fény. Az itt elhelyezett növények 11-12 óráig élvezhetik a beáramló napsütést. Ez ideális fényviszonynak tekinthető, főként a forró nyári napok alkalmával, amikor a szabadban tartott növényeinket célszerű lenne árnyékolni!

A nyugati tájolású ablakokban délután 15-16 órától naplementéig áramlik a napsugárzás, ezért az itt tartott növények is fokozott odafigyelést igényelnek.

Általánosságban elmondható, hogy a lakásban tartott növények mindenképpen több törődést igényelnek, mint a szabadban tartott társaik. Nem szeretik a huzatot, a téli szellőztetés alkalmával könnyen megfázhatnak. Általában nem szerencsés, ha az ablakpárkányon lévő növény alatt fűtőtest van, de az sem jó, ha a növény nedves földlabdája a résnyire nyitvatartott ablakban erősen lehűl. Az ablak résein keresztül különféle rovar (gyapjastetű, levéltetű, pajzstetű, gyökértetű, üvegházi molylepke, tripsz, atka, stb.) vagy növényi eredetű (baktérium, gomba) fertőzést kaphatnak. Figyelembevéve, hogy a lakásban nem alkalmazhatunk erős vegyszereket, adott esetben elég nehéz a védekezés! Néhány tanács, amit érdemes megszívlelni:

- Az ablaktól mért 1 - 1,5 méteres távolságban, a függöny mögött már annyira lecsökken a beérkező fény, hogy akár 60 %-a is elnyelődhet!
- 1,5 méternél nagyobb távolságban már csak kiegészítő fényforrás alkalmazásával lehet növényeket tartani!
- Kiegészítő fényforrásnál lényeges a hideg fény alkalmazása, nehogy megégessük a leveleket!
- A lámpatesteket úgy kell beállítani, hogy a lombkorona teljes felületét érje a fény!

Megfelelő körülmények megteremtése esetén lakásban is magtartható a serissa (vagy ezercsillag virág), a mirtusz, 10-15 fok körüli hőmérsékleten, vagy a carmona megfelelő páratartalom mellett. Egész évben jól tarthatók a fikuszfélék, pozsgások mint pl.: a portulacaria afra, vagy a crassula.

Katona Ervin