A bonsai helyzete a XXI. századi Magyarországon

Előljáróban szeretném elmondani, hogy a Magyarországra érkező bonsai, szinte 100 %-ban Holland kereskedőkön keresztül érkezik, mégis Kínából származik. Ismerjük már a híres Kínai konyha Magyar megfelelőjét! A tömegesen előállított olcsó bonsai honi forgalmazása ellen nincs kifogásom, habár a bonsai fogalma nem az 1-2000 Ft-os árhoz kötődik, sokkal inkább a formai jegyek a meghatározók! Az Európai bonsai centrumokban nem ritka a 3-4000 eurós ár, és a legdrágább növény, amit láttam 17000 Euro volt, ami kb. négy- és félmillió forint! Ilyen értékű növények vásárlása nem csak azért fordulhat elő, mert a gazdag európai országok lakói meg tudják fizetni az árát, hanem azért is , mert minőségi bonsait vásárolnak teljeskörű tájékoztatással, de később is megkapnak minden segítséget ahhoz, hogy növényeik egészségesek maradjanak! Ezen növényeknek nemcsak a neve bonsai, hanem magukon viselik annak formai jegyeit is. Hogy jobban érzékeltessem a különbséget az olcsó növényeket a Trabanthoz, míg az igényes kialakítású (nem kis számban Japán exportból származó) növényeket pl. a Volvóhoz tudnám hasonlítani, kiemelve azt, hogy mindkettő autó!

     
trabantok
    
volvók

A magyarországi bonsai kultúra messze nem érte el a kívánatos szintet, a korlátait azonban igen. Magasabb értékű, egyedi kialakítású növényeket nálunk kereskedelmi forgalomból nem lehet beszerezni egyrészt azért, mert senki sem meri vállalni annak kockázatát, hogy hozzáértés hiányában ezeket a növényeket legalább a vásárlásig életben tartsa, másrészt ezért, mert erre olyan kicsi az igény, hogy még háromszáz százalékos haszonkulcs alkalmazása mellett sem éri meg! Nem beszélve a magyar nyelvű szakirodalomról! Csak ismétli önmagát! Elszomorító, hogy 25 évi jelenléte után még mindíg azt kell magyarázni, hogy szó szerinti fordításban mit is jelent a bonsai! Csak irigykedve nézzük pl. Cseh barátainkat, akiknek hihetetlen mennyiségű, saját nyelvű irodalom áll rendelkezésükre! Egy szempontból mégis fontos szerep jut az olcsó bonsai forgalmazásának: aki meg szeretne ismerkedni a növénynevelés e speciális formájával, az megteheti olcsó alapanyagokkal. Később, amikor tartásukkal kapcsolatban kellő tapasztalatot szerzett, nyugodtan vághat bele egy komolyabb növény beszerzésébe. Az olcsó növények, nem kevés esetben olcsón letudható, mégis egzotikus ajándékot is jelentenek. Tájékoztatás hiányában, és ennek következményeként, a rossz tartási módszernek köszönhetően a növények rendszerint elpusztulnak. Mivel azonban értéket nem képviselnek, ez nem jelent komoly veszteséget! Ez a hozzáállás káros egyrészről a kultúra terjesztőinek, de káros az egyes emberek vonatkozásában is, mert csalfa ábrándokat kelt bennük, és elveszítitk érdeklődésüket. Több helyen láttam, hogy az eladó növényeket egyáltalán nem is locsolták! Kérdésemre az volt a válasz, hogy ez nem feladatuk, és különben sem érnek rá! Ez a hozzáállás még a kereskedelmi céloknak, valamint annak a felfogásnak sem felel meg, hogy az egyébként karácsonyfának nevelt fenyőket mindenképpen kivágják, és a zömét eleve veszteségnek tekintik! Ennek nem kell feltétlenül így történnie! Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy sok Magyar embert érdekelne a bonsai művészete! Végre el kellene oda jutnunk, hogy a forgalmazó nem csapja be a vásárlót, elhitetve velük, hogy a természetben örökzöldként viselkedő növényeket lakásuk legsötétebb zugaiban tarthatják, minden káros következmény nélkül! De mit is várhatunk azoktól, akik lejárt szavatosságú élelmiszerrel etetnek bennünket, megfűszerezve egy neméppen nemes-penésszel dúsított pirospaprikával! Az egészet leöblíthetjük egy kis fagyállóval kevert borral, hogy édesebb legyen az útóhatás! Eddig az történt, hogy a nagy bevásárlóközpontok bezsebelték a bonsai eladásából származó hasznot, a tájékoztatást pedig ráhagyták az egyébként "nonprofit" civilszervezetekre, mint pl. az általam vezetett "Egyetemi Bonsai Club". Forgalmazzon bonsait az, aki tisztességesen teszi! Mit értek ez alatt: Pontosan informálja a vásárlót a növény származásáról, tartási körülményeiről! Vállalja, hogy szaktanácsadással később is segíti az eladott növények ápolását. Beszerzi a szükséges anyagokat, eszközöket, amelyek a hosszú-távú növénytartáshoz szükségesek! (Átültetés, metszés, alakítás, stb.) És végül nem törekszik mindenáron háromszáz százalékos haszonra!

Katona Ervin