Nemzeti Bonsai Gyűjtemény - (Hungarian National Bonsai Collection)

A Japán–Magyar Baráti Társaság Aichi tartományi csoportja Kósa Ferenc és Itomi Sinobu közbenjárása révén 1998-ban 20 értékes bonsai-t adományozott a Magyar Államnak. A Japánból származó fácskák és a honi Egyetemi Bonsai Club által felajánlott további 15 bonsai együttesen alkották az 1998-ban létrehozott Nemzeti Bonsai Gyűjtemény alapját, amely a kontinensen az első ilyen jellegű gyűjtemény. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium koordinálásával és támogatásával a Gyűjtemény Budapest Főváros Állat- és Növénykertjé-ben került elhelyezésre.

A Nemzeti Bonsai Gyűjtemény az elmúlt öt esztendő alatt néhány további adománnyal és számos értékes példány vásárlásával jelentősen gazdagodott. A Gyűjtemény jelenleg 60 bonsai egyedből áll, amely a Japánkertbe kiültetett három alakfával egészül ki, összértéke hozzávetőlegesen 14 millió forint. Fajösszetételére jellemző, hogy döntően hazai, pl. közönséges gyertyán (Carpinus betulus), virágos kőris (Fraxinus ornus), galagonya (Crataegus monogyna), húsos som (Cornus mas), mezei szil (Ulmus minor), fekete fenyő (Pinus nigra), tiszafa (Taxus baccata) és távol-keleti, pl. japán bükk (Fagus japonica), jezo-luc (Picea jezoensis), japán fehér- és feketefenyő (Pinus parviflora et P. thunbergii), azálea fajok (Rhododendron spp.) származású fajokból áll.

A Nemzeti Bonsai Gyűjtemény színvonalas bemutatása érdekében a Japánkert keleti szélén 1998-ban külön pavilon épült. A Kis Péter és Szlabey Balázs tervei alapján született Bonsai Pavilon megjelenésében egy, a környező fák közé benövő bambuszligetet imitál. A látogatókat a fácskáktól íves üvegfal választja el, amely a méhviasszal kezelt vörösfenyő oszlopok között kanyarog. Az üvegfal ívére a bemutatórész hátterét adó, hasonló vonalvezetésű bambuszfal válaszol. A jó rálátást és a védelmet egyaránt biztosító megoldások, az igényes anyaghasználat, a környezettel alkotott harmónia és összességében az épület esztétikus megjelenése az építész szakma elismerését is kivívta. A tervezők 1998-ban Piranesi-díjban, 1999-ben Budapest Építészeti Nívódíjban részesültek.

A "Nemzeti Bonsai Gyűjtemény" szakmai főkurátori teendőit 2000-ig Bíró Tamás,  azóta Katona Ervin látja el. Tevékenységüket a Növénykert kertészei a mindennapos feladatok ellátásával segítik.

A bonsai japán eredetű szó, a bon lapos edényt, tálkát, a sai növényt jelent. A bonsai szó tartalma mégis jóval több a szószerinti fordításnál, magában foglalja a természetes hatás és a művészi kifejezés stílusos egységét is. A bonsai nevelőjének célja nem csupán egy cserepes szobadísz gondozása, hanem annál sokkal több: a természet idealizált újjáteremtése, amely a növények életének, fejlődésének gondos tanulmányozásán alapul. A bonsai egyben egyedülálló művészi kifejezésforma is, mivel lényeges eleme az idő: az évszakok váltakozásával, az évek múlásával a kis fa állandóan változik, öregszik.

A bonsai alakítása és gondozása alapos kertészeti szakismeretet feltételez. Az apró méret titka a gyökérzóna nagyságának csökkentése és – az egyensúly fenntartása érdekében – az ágak, a hajtások, a lombozat arányos metszése. A tálszerű edényben kifejlődő gyökértömeg ugyanis természetszerűleg csak magával arányos mennyiségű lombot képes ellátni. Az eredeti keleti módszereket követő kertész a törpe forma kialakításához nem alkalmaz vegyszereket. A tápanyag-utánpótláskor a kiadott nitrogén mennyiségét a lehető legkevesebbre csökkenti, így a hajtások zömökebbek, a levelek pedig kisebb méretűek lesznek. A növény mérete mellett igen fontos tényező a fajra jellemző alak, amelynek kialakítása komoly felkészültséget, szaktudást és gyakorlatot igényel.

H-1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12.

Nyitvatartás:               május 1. – augusztus 31.        9-19 óráig
                                 április és szeptember              9-18 óráig
                                 március és október                 9-17 óráig
                                 november 1. – február 28.        9-16 óráig