|
Csozobacsi, sisodosi, bonsai
Budapest Főváros Állat- és Növénykertje, Japánkert
Tetőfelülnézet – mint egy nonfiguratív rajz
A Japánkert rekonstrukciója Sugimura Fuimo koncepciója alapján 2000 augusztusában fejeződött be. Ezt két évvel megelőzve a Japán–Magyar Baráti Társaság (Aichi tartomány) kezdeményezésében 25 értékes bonsai érkezett Magyarországra, hogy kiegészülve a magyar gyűjtők fácskáival megalapozza a Nemzeti Bonsai Gyűjteményt. A bonsaiok elhelyezésére egy pavilon épült a Japánkert keleti részén. Egy autentikus japánkertben a bonsaiok elhelyezésére nem építmény szolgál.
A kert egy szegletében fa asztalkákon tárolják őket, hogy megfelelő módon hozzáférjenek a napi gondozás során, vagy a sziklakertbe beültetve szemlélhetjük meg őket. Nagyobb bemutatókon lépcsős helyzetű asztalkára kitéve két sorban vannak állítva. Ilyenkor hagyományosan fehér fal vagy bambusz háttér előtt. A japánkertek egyetlen építménye a teaház, így a bonsaioknak védelmet nyújtó pavilon nélkülöz minden “házszerű“ attribútumot. Megjelenésében egy, a környező fák közé benövő bambuszligetet imitál; a látogatókat a fácskáktól íves üvegfal választja el, amely a méhviasszal kezelt vörösfenyő oszlopok között kanyarog. A bemutató hátterét adó bambuszfal ugyanezt teszi. A bazaltzúzalék ágyazat az automata öntözőberendezéssel és a környező fák lombkoronáinak alsó szintjén lévő fa-alufólia árnyékolóval kiegészítve biztosítja a megfelelő klímát a fácskáknak a nyári melegben. A jó minőségű öntözővízről az ozmoregulátor gondoskodik. Minden egyes tárgy, legyen az fahordó, öntözőkanna vagy metszőolló, gondos választással került ide. A kert rekonstrukciójának befejezéséhez 2000 júliusában láttak hozzá. Előtte a kert megújításának kezdeményezője, Bíró Tamás – az Egyetemi Bonsai Klub elnöke – japán ösztöndíjjal egy évet töltött az egyik legismertebb japán kerttervező – Sugimura Fuimo – mellett. A japán mester tervei alapján elkészült a kertrekonstrukció részeként a tó és a patakok teljes felújítása, a domb befüvesítése, a kert tárgyainak – isodoro (kőlámpás), híd, csozobacsi (kézmosó), sisodosi (vadriasztó – koppantó) – cseréje és új, művészibb elrendezése. A patakok által körbefogott kis szigeten egy japán díszcseresznye tövében kis kunyhó épült fel vörösfenyőből és bambuszból. A kis építmény a kert legszebb látványát hivatott kijelölni az ide látogatók számára.
1. Japánkert rekonstrukció (1998–2000)
Kerttervezés: Sugimura Fuimo koncepciója alapján Bíró Tamás
Számítógépes feldolgozás: Nyítrai Péter
1.1 Bonsai pavilon (1998)
Építész:
Kis Péter, Szlabey Balázs
Munkatárs: Nyítrai Péter
Statika: Kiss Ervin
Konzulens:
Dr. Persány Miklós,
Itomi Sinobu, Kósa Ferenc,
Bíró Tamás, Kós András
1.2 Kunyhó (2000)
Építész: Kis Péter
Számítógépes feldolgozás: Nyítrai Péter, Benedek Ádám
|

A Nemzeti Bonsai Gyűjteménynek otthont adó japánkert éjjel

A patakok által körbefogott kis szigeten egy japán díszcseresznye tövében kis kunyhó épült fel vörösfenyőből és bambuszból

A kunyhó a fák közt

A pavilon a környező fák közé benövő bambuszligetet imitál
|